Deprecated: mysql_pconnect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /home/biharisz/public_html/index.php on line 9
Szorvány települések Bihar megyében
  • Főoldal
  • Hírek
  • Interjú
  • Fórum
  • Galéria
  • Kapcsolat
  • Belényes

    Fekvése

    A Bihari hegység alatt, a Fekete-Körös és a Nyimoesdi-patak mellett, a Belényesi-völgyben fekvő, gyönyörű természeti környezetű Belényes már a középkorban is kedvelt hely volt. Először a tatárjárás után, 1270-ben említik nevét a korabeli oklevelek, mikor Ladomér püspök V. István királytól bányászati jogot kapott ide.

    Nevét a középkorban többféle formában írták az oklevelekben: Benenus, Belenus, Belinis és Belynes változatokban is előfordult. A 12. század végén már jelentős hely volt gazdag vas-, érc és ezüstbányákkal. 1342-ben Báthory András püspök itteni bányáinak sáfárja, Székesfejérváry Jakab nevét említik az oklevelek. A 13. század-ban már egyházas hely volt.

    A település határában, Fenes község fölött álltak Bélavár, vagy másnéven a Fenesi vár romjai. A várat még a 13. században építtette Vincze, nagyváradi püspök a Belényesi-völgy megvédésére. 1294-ben Lóránt erdélyi vajda a várat eredménytelenül ostromolta. A vár várnagyai akkor Benedek fia László és Csatári Pál voltak. 1344-ben pedig Mátyás volt várnagya.

    Vitéz János püspök Belényes lakosainak különleges szabadságjogokat adott, ezek között szabad bíró- és esküdtválasztási jogot és hiteles pecsétet, amelyen Szent László király mellképe és a Sigillum Oppidi Belenes körirat volt. E kiváltságokat a következő püspökök is megerősítették és még bővítették is. Vitéz János idejében a település lakosai már szőlőműveléssel is foglalkoztak. Belényesen ekkor már országos vásárokat is tartottak, melyek egy 16. századi oklevél szerint minden évben október 28-ra estek.

    A 16. században Thurzó János, Körmöcbánya kamarai grófja vette át a bányák vezetését, melyek a fennmaradt adatok szerint még 1600-ban is gazdag jövedelmet adtak. Belényes 16. századi iparos céhei közül különösen az ötvösművesek és a takácsok voltak keresettek.

    1598-ban, Nagyvárad ostromakor a törökök Belényest is feldúlták. 1602-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a belényesieket előbbi jogaikban ismét megerősítette. 1619-ben a várost ismét török pusztítás érte. 1660-ban Nagyvárad elfoglalásakor a török Belényest és Fenes várát is elfoglalta. A fenesi vár valószínűleg a török időkben pusztulhatott el. 1682-ben Belényest a szerbek dúlták fel, de Thököly Imre emberei Belényes és Fenes között szétverték őket.

    A 16. században Belényes még teljesen magyar település volt, melynek lakossága a letelepülők és a bevándorlók útján növekedett. A 17. században az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá került, de a század végére ismét régi birtokosaié lett. 1680-tól 1777-ig a római katolikus püspökség volt földesura, de 1777-ben Mária Terézia a görögkatolikus püspökség uradalmához csatolta, s még a 20. század elején is a görög katolikus püspökség uradalmi központja volt. Belényesnek a 19. század elején 2028 lakosa volt. A településhez tartoztak a 19. században még Túlkőrös, Csermely és Bankota puszták is.

    1940 és 1944 között, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásakor (amely a várost román közigazgatásban hagyta), Belényes a romániai Bihar megye székhelye volt. 1944 szeptemberében a magyar honvédség elfoglalta a települést, de hamarosan a szovjet csapatok súlyos harcok után elfoglalták.

    Nevezeteségek

      Római katolikus templom - 1725 körül épült.

      Református templom - 1782-ben készült el.

      Görög katolikus templom - 1810 körül épült.

      Görög keleti templom - 1815-ben készült.

      Fenesi vár romjai.

    Események

    Szállás

    Elérhetőség

    Szarvadi Gyula

    Válalkozó

    0723679339